Mikus Kata vagyok, egy különleges kislány anyukája.
Én voltam a legidősebbik a négy lánytestvér közül, aki 12 éves születésnapjára saját fényképezőgépet kért, és kapott is. Így lett a családnak fotómasinája 1993-ban. Gimnázium után fotós-utazós újságíró akartam lenni, de helyette beültem a PSZF-re közgazdaságtant tanulni. Mit ne mondjak, nem túl sok köze van a kettőnek egymáshoz, ugye?
Évekig a számok világában éltem és dolgoztam (és akkor szerettem azt is) egy nemzetközi utazási irodánál, ahol ugyanakkor megragadtam minden alkalmat, hogy a céges rendezvényeken fotózzak, vagy a különleges kiadványokat megszerkesszem. Imádtam mindig is a képekkel, színekkel, design-nal órákat a gépen bíbelődni.
Sokat utaztam, ahonnan rendszerint több száz fotóval tértem haza. Lelkes amatőr voltam.
Aztán 2006-ban megszületett Liza, és minden megváltozott...
Neki köszönhetem, hogy letértem a szám-ösvényről, majd néhány gondolkodós év alatt megtaláltam az utam, újra eszembe jutottak régi vágyaim.
Így kértem és kaptam is meg életem legelső igazi tükörreflexes gépét. Az interneten rátaláltam arra a négy fotósra, akiknek a munkája keltette bennem a legelső legbenső bizsergő érzést – ezzel szeretnék foglalkozni én is! - ők azóta is inspirálnak.
Ismét kerek lett a világ, és azt, hogy ebben az egész csodában így ki tudok teljesedni, kislányomon kívül férjemnek és családomnak és I-nek köszönhetem. Ha Ti nem lennétek, én sem élhetném az álmom!
A mai napig képes vagyok rácsodálkozni a dolgok ilyen döbbenetes alakulására, hogy ebben részem lehet.. és igyekszem folyamatosan tanulni, illetve kitalálni újdonságokat, amik színezik a munkám.
Így tudok egy kis öröm-csokrot átadni Megrendelőimnek a képeimmel.
